Mit jelent az etikus befektetés, és mit nem ígér?
A kifejezést a magyar jog nem definiálja, ezért minden szolgáltató kicsit mást ért alatta. Általában azt jelenti, hogy a pénz kezelője a hozam mellett erkölcsi és környezeti szempontokat is figyelembe vesz: kizár bizonyos iparágakat, például a fegyvergyártást, a dohányt vagy a szénbányászatot, vagy kifejezetten olyan cégeket választ, amelyek jobban bánnak a dolgozóikkal, a vevőikkel és a természettel.
Három fő irány különíthető el. A kizárásos módszer egyszerűen kihagyja a vitatott ágazatokat. Az ESG-alapú szűrés a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási teljesítmény alapján rangsorol. A hatásbefektetés pedig mérhető társadalmi eredményt keres, például megfizethető lakhatást vagy megújuló energiát. Egy komoly etikus befektetés világosan megmondja, melyik irányt követi, és évente beszámol arról, mire fordították a pénzt.
Zöldre festett ígéretek felismerése
A levelekkel és szélturbinákkal díszített hirdetés semmit sem bizonyít. Előfordul, hogy egy fenntarthatónak nevezett alap legnagyobb tételei között olajtársaság vagy repülőtér-üzemeltető szerepel. Védekezni csak úgy lehet, ha az ember elolvassa a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot, megnézi a portfólió legnagyobb tíz tételét és az éves fenntarthatósági jelentést. Ha ezek nem érhetők el, az erkölcsi ígéret egyszerűen nem ellenőrizhető.
Előbb az adósság rendezése, utána az etikus befektetés
Aki hitelkártya-tartozást, folyószámlahitelt vagy késedelmes részletet cipel, annak a legjobb hozamú lépés szinte mindig a tartozás csökkentése. Egy drága áruhitel vagy személyi kölcsön kamata messze meghaladja azt, amit egy átlagos alap hosszú távon hozhat. A felelős befektetés tehát otthon kezdődik: előbb a magas kamatú tartozások törlesztése, aztán a megtakarítás, és csak a végén a tőkepiac.
A második feltétel a vésztartalék. Általános ökölszabály, hogy legalább három-hat havi alapvető kiadásnak megfelelő összeg legyen bankbetéten vagy rövid lejáratú állampapírban, gyorsan hozzáférhetően. Ha erre nincs pénz, egy váratlan javítás vagy egy kiesett fizetés könnyen arra kényszeríti az embert, hogy veszteséggel adja el a befektetését, vagy újabb hitelt vegyen fel, és a Központi Hitelinformációs Rendszerben negatív bejegyzés is keletkezhet.
Miért nem szabad hitelből befektetni?
A kölcsönből vásárolt befektetési jegy kétszeres kockázatot jelent: a hiteltörlesztés minden hónapban esedékes, az árfolyam viszont bármikor eshet. Ha egy év alatt húsz százalékot veszít az alap, a tartozás változatlan marad. Erkölcsi szempontból sem következetes, hogy valaki a társadalmi felelősség nevében olyan adósságot vállal, amely a saját családját sodorhatja bajba. A szabály tehát egyszerű: befektetni csak meglévő, nélkülözhető pénzből szabad.
SFDR 8. és 9. cikk: így olvassa a fenntarthatósági besorolást
Magyarországon nincs a francia vagy a német rendszerhez hasonló önálló nemzeti címke. A legfontosabb támpont az uniós SFDR-rendelet, amely kötelezi az alapkezelőket, hogy jelezzék, mennyire veszik figyelembe a fenntarthatóságot. A 6. cikk szerinti alapok nem ígérnek ilyen célt, a 8. cikk szerintiek környezeti vagy társadalmi jellemzőket népszerűsítenek, a 9. cikk szerintiek pedig kifejezetten fenntartható befektetési célt követnek.
Fontos tudni, hogy a besorolást maga az alapkezelő adja meg, nem egy független hatóság minősíti. Egy 8. cikk szerinti alap is tarthat vitatható cégeket, ha azok egyébként megfelelnek a saját belső szabályainak. Érdemes ezért a besorolás mellett elolvasni a mellékelt fenntarthatósági tájékoztatót, amely leírja a kizárt ágazatokat, a minimális fenntartható arányt és a figyelembe vett fő káros hatásokat.
Mit keressen a tájékoztatóban?
Három kérdésre kell választ találni. Pontosan mely ágazatokat zárja ki az alap, és milyen bevételi küszöb felett? Mekkora a portfólió fenntarthatónak minősített része, és ki ellenőrzi ezt? Gyakorol-e szavazati jogot a közgyűléseken, és erről nyilvánosan beszámol-e? Ha a dokumentum csak általános jelzőket használ számok és példák nélkül, a fenntartható befektetés ígérete gyenge lábakon áll.
Közösségi bank, betétek és nyugdíjcélú megtakarítás itthon
A legegyszerűbb első lépés nem is a tőzsde, hanem a bank megválasztása. A MagNet Magyar Közösségi Bank tagja az értékalapú bankok nemzetközi szövetségének, a GABV-nek, és ügyfelei a betétjük mellett kijelölhetik, milyen célokat támogasson a bank. Az ilyen betét kockázata a hagyományos betétéhez hasonló, miközben az ügyfél jobban látja, mire hitelez a pénzintézet.
Hosszabb távon a nyugdíjcélú megtakarítás is lehet felelős. Az önkéntes nyugdíjpénztárak és a nyugdíj-előtakarékossági számlák egy része választható portfóliót kínál, és egyes alapkezelők fenntarthatósági szempontú alapokat is forgalmaznak. Az adókedvezmény vonzó, de a pénz évekig lekötött, ezért csak akkor éri meg, ha a havi költségvetés tartósan elbírja a befizetést, és nincs lejárt tartozás.
Betétbiztosítás kontra befektetési alap
A bankbetéteket az Országos Betétbiztosítási Alap védi, bankonként és ügyfelenként legfeljebb százezer euróig. A befektetési alapokra ez nem vonatkozik: az alap vagyona elkülönül az alapkezelőtől, de az árfolyamveszteséget senki sem téríti meg. Aki tehát a vésztartalékát etikus alapba tenné, az összekeveri a két szerepet. A tartalék helye a biztosított betét, a hosszú távú etikus befektetések helye az alap.
Díjak és kockázatok a fenntartható befektetés előtt
A költség csendben eszi a hozamot. Az alapoknál a kiemelt információs dokumentum feltünteti a folyamatos költségeket, a belépési és kilépési díjat, a befektetési egységekhez kötött életbiztosításoknál pedig a teljes költségmutatót, a TKM-et. Egy évi két-három százalékos teher húsz év alatt a felhalmozott összeg jelentős részét elviheti, ezért két hasonló felelős befektetés közül általában az olcsóbbat érdemes választani.
A kockázat sem kisebb attól, hogy a cél nemes. Egy kizárólag megújuló energiára összpontosító részvényalap erősen ingadozhat, mert egyetlen ágazattól függ. A kötvényalapokat a kamatváltozás érinti, a forintban nem denominált alapokat pedig az árfolyam is. Az etikus szűrés szűkíti a választékot, ami bizonyos években jobb, máskor gyengébb eredményt hozhat a teljes piachoz képest.
Kockázati mutató és befektetési időtáv
A dokumentumban szereplő összesített kockázati mutató egytől hétig terjedő skálán jelzi a várható ingadozást. Az alacsony értékű termékek rövid távra is alkalmasak lehetnek, a magasabb besorolásúaknál viszont legalább öt-tíz éves időtávval kell számolni. Ha a pénzre két éven belül szükség lehet, például egy lakásfelújításra, akkor a részvényalap akkor sem jó választás, ha minden etikai feltételnek megfelel.
Kis összeggel indított etikus befektetés lépésről lépésre
Az indulás nem igényel nagy tőkét. Érdemes egy havi, előre rögzített összeggel kezdeni, amelyet a családi költségvetés a rezsi, a lakhatás és a hiteltörlesztés kifizetése után is biztosan elbír. A rendszeres befizetés kisimítja az árfolyam-ingadozást, és nem kell eltalálni a legjobb belépési pontot. Tartós befektetési számlán a hozam adóterhe a futamidő végén csökkenhet.
Az első évben elég egy-két egyszerű, széles kosarú alap, amelynek fenntarthatósági szabályai világosak. Évente egyszer érdemes átnézni, mennyit nőtt a vagyon, mennyi volt a költség, és változott-e a kizárási lista. Ha közben megnő a családi kiadás, vagy a törlesztés nehézzé válik, a befizetést szüneteltetni kell, nem pedig hitelből fedezni. A felelős befektetés rugalmas, és alkalmazkodik a háztartás helyzetéhez.
Mikor kérjen független segítséget?
Ha egy értékesítő nyomást gyakorol, garantált hozamot ígér, vagy nem tud írásban adni költségkimutatást, érdemes megállni. A Magyar Nemzeti Bank fogyasztói oldalai díjmentesen magyarázzák el a termékeket. Ha pedig a tartozások már nem fizethetők, a befektetés helyett a családi csődvédelem, vagyis a bírósági és bíróságon kívüli adósságrendezés feltételeit kell megvizsgálni, mert ott a cél a terhek fenntartható rendezése.
